Új Média Re:mix
AZ ÚJ MÉDIUMOK MEGJELENÉSE ÉS A KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK FEJLŐDÉSE MINDEN KORBAN GYÖKERESEN MEGVÁLTOZTATJA A MŰSZAKI- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK, VALAMINT A MŰVÉSZETEK ESZKÖZTÁRAIT. A SOROZAT CÉLJA BEMUTATNI A HUSZADIK SZÁZAD UTOLSÓ ÉVTIZEDEIBEN MEGJELENT ÚJMÉDIA-TECHNOLÓGIÁK KULTURÁLIS HATÁSAIT, ILLETVE AZ ELTERJEDÉSÜK SIKERESSÉGÉT, HASZNÁLATUK SZÁNDÉKOLT ÉS VÁRATLAN FORMÁT MEGHATÁROZÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS SZABÁLYOZÁSPOLITIKAI KÖRNYEZETÉT.

SZAKADÁT István

Egyben az egész - egytől egyig

ISBN 978-963-9664-35-7,  -  340 oldal, B/5, kötve  -  Ára: 3500 Ft
Letölthető: ingyen itt

A könyv szerzőjének természetesen van polgári neve (Szakadát István), de a könyvben ez csak a Copyright bejegyzésnél tűnik fel. Ahová a könyvekben a szerzők nevét írják, ott más szerepel: a hálózati kommunikációban egy évtizede a szerzőre ragadt ‚syi‘ felhasználói név. A szerző úgy gondolta, ha már a hálózati kommunikáció jelenségéről ír, akkor, amiben csak lehet, igazodik hozzá, ezért formát bontott. Régen a polgári nevünket, mostanában a felhasználói neveinket használjuk. Ezért lett a könyv szerzője: syi. Persze, ha már formabontás, akkor legyen kövér. A könyvborítón sincs a bevett borítóhierarchia: szerző, cím, kiadó, év stb. Csak egy címkefelhő látható, amely a könyv tartalmának legfontosabb kulcsszavaiból áll. Aztán belül már visszaáll a rend. Mert a szerző tudományt szeretett volna művelni azzal, hogy leírja, mit gondol a hálózati kommunikáció talán még új, de mindenképpen nagyon izgalmas jelenségegyütteséről. Ahogy a mérnök szokta: törekedve a pontos fogalomhasználatra, a konzisztens gondolatvezetésre. Meg ahogy a társadalomtudós szokta, amikor társadalmi jelenségeket a maguk bonyolultságában próbálja megragadni.

A kiindulópont Shannon kommunikációs modellje, ami a mérnököknek tényleg csak arra kell, hogy elrugaszkodhassanak, hogy az – ugyancsak Shannontól származó – információelmélet képlettengerére szálljanak. A társadalomtudós viszont a kommunikációs modellt – mint közös értelmezési keretet – arra használhatja, hogy rámutasson, a modellnek vannak olyan összetevői, melyekben nélkülözhetetlen, hogy a társadalomtudomány világából érkező fogalmakat tudjunk értelmezni és használni. Ha például nem figyelünk arra, hogy a kommunikáció céljai közé felvegyük a közösségek azon igyekezetét, hogy fenntartsák saját érték- és normakészletüket, akkor ezek hiányában nem lehetünk képesek jól megérteni és leírni a hálózati közösségek működését. A mérnök szemében erre rámutatni azzal lehet a leghitelesebben, ha képletekben kifejezni különítjük el egymástól a különböző megnyilatkozásokat (mint a tényeket, az értékeket, a normákat). Ezért van annyi formalizmus a könyvben.

A shannoni modell kiegészítéseként bőven foglalkozik a könyv az információ fogalmának tipologizálási lehetőségeivel is, és eközben szabatos definíciót keres a szöveg, a hipertext vagy az adatbázis fogalmára. Utóbbi fogalom kibontása sok oldalt igényel, de ez nem véletlen. A torontoi médiatudományi iskola szerzői (McLuhan, Ong, Goody, Havelock) és persze sokan mások mindig azt keresték, hogy az emberiség kulturális forradalmaiban milyen kommunikációtechnikai változások hogyan játszottak szerepet. Az adatbázis a digitális kor sajátja, amely az emberi tudás reprezentálásának, hasznosításának és újrahasznosításának, megőrzésének korábban sosem volt lehetőségeit tárja elénk.

A média, a médiaipar fogalma után jön a fontos kérdés: mi a viszony a hagyományos éa a digitális világban a szerző, a mű, a kiadó és a közönség között? A lényeget a másolás jelensége körül kell keresnünk, s ha a kép összeáll, akkor bizony már láthatjuk azt is, hogy a digitális korszakban sok minden megváltozik, mert meg kell változnia a korábban érvényes praxisokhoz képest. A másolás joga (copyright) helyett maga a másolás marad (copy left).

Az első részben szó esik még a tudásszervezési rendszerek kérdéséről is, és ebbe a sorba kerülnek bele a ma divatos folkszonómiák is.

A könyv második részében a kiterjesztett kommunikációs modellre támaszkodva a hálózati kommunikáció legfontosabb fogalmai (hipermédia, multimédia, interaktív média) és ideológiái (közöségi média, web 2.0, peer production, Creative Commons) kerülnek terítékre, majd a kötet a keresés fogalmának explikálásával és a keresőszolgáltatások modelljének és típusainak bemutatásával zárul.

Többet a szerzőről: http://syi.hu

Média Oktató és Kutató KözpontMagyar Telekom Creative Commons LicenseReally Simple Syndication
A sorozat megjelenését a Magyar Telekom és a Budapesti Műszaki Egyetem Által Alapított Média Oktató és Kutató Központ és a BME Szociológia és Kommunikáció tanszéke támogatta.